A mai dinamikus pénzügyi világban a fenntarthatóság nemcsak etikai prioritássá válik, hanem a befektetések értékének kritikus mércéjévé is. Ebben a cikkben áttekintjük az SFDR-t és a Green0meter platform által kínált megoldásokat, hogy megfeleljenek a követelményeknek.
Az SFDR egy másik mozaikszó azon megoldások ábécéjében, amelyek az Európai Uniót 2050-re szén-dioxid-semlegességhez vezetik. Ez a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételi rendelet vagy SFDR, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának a pénzügyi szolgáltatások fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételéről szóló rendelete, amely 2021-től alkalmazandó.
Az SFDR-t azért fogadták el, hogy harmonizálják a pénzügyi piaci szereplőkre és a pénzügyi tanácsadókra vonatkozó átláthatósági szabályokat, különösen a tekintetben, hogy miként építik be a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezőket befektetési döntéseikbe és pénzügyi tanácsadásukba. A cél az, hogy világos áttekintést nyújtsanak fenntarthatósági törekvéseikről, és elkerüljék, hogy a pénzügyi termékeket hamisan környezetbarátként mutassák be, amikor nem azok.
A rendelet arra ösztönzi a pénzügyi piaci szereplőket, hogy stratégiai döntéseket hozzanak és azokat átlátható módon osszák meg. Ennek eredményeként a befektetők jobb és összehasonlítható információkkal rendelkeznek a fenntarthatóságról, és megalapozott döntéseket hozhatnak. Ezzel a megközelítéssel a pénzügyi szektor elszámoltathatóbbá, fegyelmezettebbé és hatékonyabbá válik, ösztönözve a versenyképességet a gyorsan növekvő fenntartható pénzügyi ágazatban.
Melyek a legfontosabb SFDR-követelmények a pénzügyi piaci szereplők számára?
A rendelet éles különbséget tesz a külső fenntarthatósági kockázatok – azaz olyan ESG-események, amelyek lényegesen hátrányosan befolyásolhatják a befektetés értékét – és a befektetések eredményeként bekövetkezett, fel nem ismerhető fenntarthatósági hatások között. A rendelet ugyanakkor meghatározza a beruházások lehetséges pozitív fenntarthatósági hatásait.
Ezért a pénzügyi piaci szereplőknek most már közzé kell tenniük a következő információkat a honlapjukon és a szerződéskötést megelőző dokumentációban: - Tájékoztatás arról, hogyan értékelik üzleti modelljeik negatív hatásait, különösen a befektetési döntések vagy pénzügyi tanácsadás fenntarthatósággal és ESG-tényezőkkel kapcsolatos fő negatív externáliáit (az úgynevezett PAI-t)
jelentés, Főbb káros hatások),
- tájékoztatás arról, hogy véleményük szerint miért nincs ilyen negatív hatás,
- a pénzügyi piaci szereplők hogyan építik be a fenntarthatósági kockázatokat befektetési döntéshozatali és pénzügyi tanácsadási folyamataikba,
- és javadalmazási politikáik hogyan állnak összhangban a fenntarthatósági kockázatok integrálásával.
A pénzügyi termékek átláthatósága: a világoszöld és a sötétzöld befektetések közötti különbség
Az SFDR lényegében hasonló célokat követ, mint a CSRD vagy az uniós taxonómia: a jogalkotók közös szókincset kívánnak létrehozni a fenntarthatóságról, mivel a korábbi években nagyon nehéz volt megkülönböztetni, hogy bizonyos pénzügyi termékek vagy befektetések fenntarthatónak tekinthetők-e, vagy zöldrefestésnek, fülbemászó állításokba csomagolva és zöldesbarna dizájnnal.
Ezért az SFDR nyomon követi a fenntartható pénzügyi termékeket, és különböző ambíciószintek szerint osztályozza őket: a környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket mostantól "világoszöld" címkével látják el, ha ezek a jellemzők a termék egyik fő funkciója, míg a fenntartható befektetési célú termékek, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, mostantól "sötétzöld" címkével vannak ellátva.
A pénzügyi termékek mindkét kategóriájának ismertetnie kell a szerződéskötést megelőző dokumentációban és a weboldalukon, hogyan érik el hatásukat. Ha egy pénzügyi piaci szereplő, például egy befektetési alap, nem akarja beépíteni ezeket a politikákat és foglalkozni a fenntartható befektetésekkel, akkor szürke címkével látják el. Az ilyen alapnak tartalmaznia kell ezeket az információkat az alapszabályában, és ami még fontosabb, nem használhat fenntarthatósági állításokat a honlapján vagy marketinganyagaiban. A szürke alapok vagy pénzügyi termékek már nincsenek korlátozva; ugyanakkor várhatóan kevésbé lesznek érdekesek azon bankok vagy eszközkezelők számára, amelyek már nyomon követik a zöld eszközarányt, azaz a fenntartható eszközöknek az intézmény összes eszközéhez viszonyított arányát.
Példa: milyen kötelezettségek vonatkoznak a világoszöld és sötétzöld befektetési alapokra?
Egy alap akkor tekinthető világoszöldnek, ha: - elősegíti a pozitív környezeti vagy társadalmi jellemzőket (az SFDR ebben az esetben nem határozza meg ezeket a jellemzőket, azokat maga az alap határozza meg),
- belső módszertannal rendelkezik e hatások mérésére és enyhítésére,
- megfelel az uniós taxonómia (belső fenntarthatósági politika, webalapú tájékoztatási kötelezettség, rendszeres jelentéstétel 2023-tól a szabályozástechnikai standardokban meghatározott kritériumok alapján).
Egy alap akkor tekinthető sötétzöldnek, ha emellett célkitűzése az aktív fenntartható befektetés és/vagy szénlábnyomának csökkentése eszközei révén. A sötétzöld alapokra szigorúbb szabályozás és ellenőrzés vonatkozik. Zárójelentéseikben közzé kell tenniük a pénzügyi termékeik általános fenntarthatósági hatására vonatkozó információkat, megfelelő mutatók alkalmazásával.
Szemléltetésképpen, egy ingatlanalap esetében a "B" osztálynál rosszabb energiahatékonysági osztályba tartozó épület építésére vagy kezelésére irányuló bármely befektetés vagy kölcsön az SFDR-előírások megsértésének, és ezért zöldrefestésnek tekinthető. Így a sötétzöld kategória garantálja, hogy a pénzáramlásokat közvetlenül a társadalom környezeti vagy társadalmi mutatóinak aktív javítására irányítsák.
Hogyan segíthet Önnek a Green0meter?
A Green0meter innovatív digitális SFDR platformmegoldást kínál vállalata számára. Itt automatizált folyamatokon keresztül néhány kattintással összegyűjtheti és kezelheti adatait, kiszámíthatja a referenciaértékeket és elkészítheti a szükséges dokumentumok (PAI jelentés, KIT, alapszabály, fenntarthatósági politika stb.) szövegeit.
A Green0meter személyre szabott megoldásokat készít, és a platform működését az Ön jelenlegi és jövőbeli igényeihez igazítja. Mindent egy workshopon fogunk beállítani a kulcsfontosságú felhasználókkal, hogy finomhangoljuk az adatgyűjtési folyamatot és a platform használatát. Ezután ESG-kérdőív segítségével kiszámítjuk az egyes eszközök, például ingatlanok vagy kötvények fenntarthatósági pontszámait. Ezeket az értékeket negyedévente monitorozzuk, ESG-kockázatokat számítunk ki és jelentést készítünk. Emellett eseti alapon ESG-jelentéseket készíthetünk az egyes eszközökről, és elemezhetjük az uniós taxonómiának való megfelelésüket.
Az SFDR platformon belül az egyes eszközök, pl. épületek környezeti teljesítményének összehasonlító értékelése nagy érdeklődésre tart számot ügyfeleink számára. Több száz épület adatait tartalmazó adatbázisunknak köszönhetően, amely anonimizált adatokat és nyilvánosan elérhető forrásokból származó információkat egyaránt tartalmaz, különböző típusú épületekre (bevásárlóközpontok, irodák, raktárak, hűtőházak stb.) vonatkozóan rendelkezünk referenciaértékekkel. Ezek a referenciaértékek áttekintést nyújtanak arról, hogy épületei hogyan viszonyulnak másokhoz, és mire kell összpontosítania az általános pontszám javítása érdekében.
Lépjen kapcsolatba velünk, hogy megismerje a Green0meter SFDR platformja által kínált lehetőségeket
